Is the Grass Greener on the Other Side? Work-Related Migration From Western-Hungary to Austria

After the 2004 EU accession of Hungary, the evolvement of the cross-border regions has started to emerge there as well, followed by the decrease—and in case of the Schengen Area the complete break off—of the separation role of the borders as a result of which the citizens of the member states have free movement in the greater part of the European Union. The basic goal of the EU enlargement was the establishment of the free movement of capital, goods, information, and workers. A very strong workforce migration has immediately started and is still ongoing among the EU member states, directing in first row from the less developed economies to the better developed ones. This of course is the same in case of Hungary, where the active population in a rapidly growing number makes the decision to take a job in the well-developed countries of the EU for a shorter or longer period. According to Rechnitzer, people living in the Austrian-Hungarian border region (among whom many were Hungarian citizens) were capable of novation and were active performers in general already before the transition period. The study focuses on the key motivation factors and the possible grouping of the people living in Western-Hungary having decided to work in Austria.

Barta, G., & Kovács, E. (2017). Older persons on the Austrian and Hungarian labor markets. In Karlovitz (Ed.), Essays in economics and business studies. Komarno: International Research Institute.

Blaskó, Z. (2014). Surveying the absentees: Surveying the emigrants. Seemig Working Papers Series 4, Hungarian Demographic Research Institute, Budapest.

Blaskó, Z., Ligeti, A. S., & Sik, E. (2014). Magyarok külföldön: Mennyien? Kik? Hol? Társadalmi Riport, 351-372. Retrieved from http://old.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b337.pdf

Bodnár, K., & Szabó, L. T. (2014). A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra. MNB-tanulmányok 114, Magyar Nemzeti Bank, Budapest, 2014. Retrieved from https://www.mnb.hu/letoltes/a-kivandorlas-hatasa-a-hazai-munkaeropiacra.pdf

Csapó, T. (1999). Határ menti együttműködések a munkaerőpiac területén, különös tekintettel Vas és Zala megyére. In M. Nárai and J. Rechnitzer (Eds.), Elválaszt és összeköt: A határ (pp. 269-295). Pécs: MTA RKK.

Cseres-Gergely, Z. (2003). The effects economic incentives on residential mobility and migration in Hungary, 1990-1999: Society and Economy. Journal of the Budapest University of Economic Sciences and Public Administration, 3, 351-382.

Cseres-Gergely, Z. (2005). County to county migration and labour market conditions in Hungary between 1994 and 2002. Zeitschrift für ArbeitsmarktForschung (ZAF), 37(4), 425-436.

Dialog, B. I. (2011). Auswirkungen der demographischen Entwicklung auf Arbeitsmarkt und soziale Systeme: Positionen der österreichischen Sozialpartner. Retrieved from http://www.sozialpartner.at/wp-content/uploads/2015/08/Bad-Ischl-2011-Kurzversion.pdf

Hardi, T. (2009). Határon átnyúló ingázás, munkavállalás egy magyar-osztrák és szlovák-magyar példán keresztül. In T. Hardi, Z. Hajdú,and I. Mezei (Eds.), Határok és városok a Kárpát-medencében. Győr-Pécs: MTA RKK.

Hárs, Á. (2002). A munkaerő migrációja és az uniós csatlakozás (Labour migration and the enlargement of the EU) KOPINT-DATORG Working Papers 34, p. 41, Budapest.

Hárs, Á. (2012). A munkaerő migrációja Magyarországon a kilencvenes és a kétezres években: Bevándorlás és elvándorlás a munkaerő-felmérés adatai alapján. Budapest: MTA KRTK KTI.

Hárs, Á. (kutatásvezető). (2009). Magyarok az osztrák munkaerőpiacon: Ingázók, bevándorlók, munkaerő-migránsok? Szintetizáló Tanulmány, Kutatási Zárójelentés, p. 76, Budapest.

Hauptverband der Österreichischen Sozialverischerungsträger. (2018). Statistische Daten aus der Sozialversicherung: Beschäftigte in Österreich. Retrieved from http://www.sozialversicherung.at/cdscontent/load?contentid=10008.600539& version=1539602425

Juhász, J. (2006). Migráció és feketemunka Európában: Migration and Irregular Work in Europe (MIGIWE). Záró Tanulmány, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Budapest.

Kaczmarczyk, P., & Okólski, M. (2005). International migration in Central and Eastern Europe: Current and future trends. New York: UN Population Division, Department of Economic and Social Affairs.

Kapitány, B., & Rohr, A. (2013). A Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező 18-49 éves magyar állampolgárok. Korfa, 13(3). Budapest: KSH-NKI.

Kertesi, G., & Köllő, J. (1997). Reálbérek és kereseti egyenlőtlenségek, 1986-1996: A bérszerkezet átalakulása Magyarországon, I. Közgazdasági Szemle, 7-8, 612-634.

Kotowska, I. E. (2006). Older workers in the labour market and retirement policies. In R. Palomba, and I. E. Kotowska (Eds.), The economically active population in Europe: Population Studies, No. 40 (pp. 55-89). Strasbourg: Council of Europe Publishing.

OECD and EU. (2014). Matching economic migration with labour market needs. Paris: OECD Publishing. Retrieved from http://www.oecd-ilibrary.org/social-issues-migration-health/matching-economic-migration-with-labour-market-needs_9789264216501-en

Österreichischer Integrationsfond (ÖIF). (2014). Migration & integration. Zahlen.daten.indikatoren. Retrieved from https://www.bmeia.gv.at/fileadmin/user_upload/Zentrale/Integration/Integrationsbericht_2014/migration_integration2014-web.pdf

ÖIF. (2017). Migration & integration. Zahlen.daten.indikatoren Retrieved from https://www.integrationsfonds.at/fileadmin/content/AT/Downloads/Publikationen/Statistisches_Jahrbuch_migration_integration_2017.pdf

ÖIF. (2018). Migration & integration. Zahlen.daten.indikatoren. Retrieved from https://www.integrationsfonds.at/fileadmin/content/AT/Downloads/Publikationen/Statistisches_Jahrbuch_2018.pdf

Rechnitzer, J. (2005). Az osztrák-magyar határ menti együttműködés múltja, jelene. Tér és Társadalom, 2, 7-29.

Van der Gaag, N., & Van der Erf, R. (2008). EUROPOP 2008 compared with EUROPOP 2004. European Observatory on Demography and the Social Situation: Demography Network, European Commission, Brussels.

Wasserbacher, H., & Michenthaler, G. (2007). Entwicklung des Arbeitsmarktes im Grenzraum Burgenland/Ungarn während der Übergangsperiode. Retrieved from http://expak.at/expak/img/uploads/expak636.pdf

World Bank. (2011). Migration and remittances Factbook. Retrieved from https://siteresources.worldbank.org/INTLAC/Resources/Factbook2011-Ebook.pdf